NyitólapHétfő, Június 26, 2017
Írások, tanulmányok
Klubrádió/Mihancsik

Magunkról
Alapszabály
Közzététel
Jogi nyilatkozat
Impresszum, kapcsolat
Bejelentkezés
Felhasználó

Jelszó


Elfelejtett jelszó.
Az Egyesület levele az Alkotmánybírósághoz
Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága
Dr. Pálffy Ilona
főtitkár részére
1015 Budapest, Donáti u. 35-41.



Tisztelt Főtitkár Asszony!


A Joggal a Jogállamiságért Közhasznú Egyesület nevében személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) alapján az alábbi közérdekű adatok másolatban, illetőleg elektronikus úton való megküldését kérem:

1. az OVB 154/2007. (VI. 25.) sz. határozata ellen beérkezett kifogásokat,
2. az OVB 155/2007. (VI. 25.) sz. határozata ellen beérkezett kifogásokat,
3. az OVB 156/2007. (VI. 25.) sz. határozata ellen beérkezett kifogásokat,
4. az OVB 168/2007. (VII. 18.) sz. határozata ellen beérkezett kifogásokat,
5. az OVB 169/2007. (VII. 18.) sz. határozata ellen beérkezett kifogásokat,
6. az OVB 170/2007. (VII. 18.) sz. határozata ellen beérkezett kifogásokat,
7. az OVB 171/2007. (VII. 18.) sz. határozata ellen beérkezett kifogásokat,
8. az OVB 172/2007. (VII. 18.) sz. határozata ellen beérkezett kifogásokat,
9. az OVB 173/2007. (VII. 18.) sz. határozata ellen beérkezett kifogásokat.


Adatigénylésünk jogi alapja a következő:

Az Avtv. 1. §. (1) értelmében, a törvény célja, hogy a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse.

Az Avtv. 2. § 4. pontja szerint közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől.

Az Országos Választási Bizottságnak a népszavazásra javasolt kérdések hitelesíthetőségéről szóló határozatai elleni, az Alkotmánybírósághoz benyújtott kifogások nem a kezdeményezők személyes ügyei. Ezekben az ügyekben az Alkotmánybíróság nem a kezdeményezőkre mint magánszemélyekre, hanem mindenkire kötelező döntéseket hoz, mégpedig úgy, hogy utáni további jogorvoslati lehetőség nincs. Közérdek, hogy e beadványok tartalmát a nyilvánosság megismerhesse.

Az Alkotmánybíróság közfeladatot ellátó szerv, amely az Avtv. 2. § 4. pontja szerinti közérdekű adatokat kezel.

Az Avtv. 20. § (4) bekezdése 2005. június 1-jétől hatályos szövege kimondja, hogy „ha a közérdekű adatot tartalmazó dokumentum az igénylő által meg nem ismerhető adatot is tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerhető adatot felismerhetetlenné kell tenni”. Ezzel megegyező rendelkezést tartalmaz az Alkotmánybíróság Hivatala kezelésében lévő közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről szóló Szabályzat 19. §-a, ezért az igényelt dokumentumok közül azokat, amelyek a kifogást benyújtó személyek védendő személyes adatait is tartalmazzák, anonimizált formában kérjük megismerhetővé tenni.

A 32/1992. (V. 29.) határozatában az Alkotmánybíróság kimondja: „Állami szerv vagy önkormányzat által kezelt azok az adatok, amelyek nem személyesek, és amelyeket törvényi rendelkezés alapján az erre jogosult szervek nem nyilvánítanak titkossá, bárki számára hozzáférhetőeknek minősülnek. Ezáltal valósítható meg az a követelmény, hogy a polgárok minden közérdekű adathoz hozzájussanak. Nem a polgárnak kell az információszerzéshez érdekeltségét igazolnia, hanem a köz szolgálatára rendelt szervnek kell indokolnia - törvényi okok fennállását bizonyítva - az igényelt információ esetleges megtagadását.”


Az Alkotmánybíróság a 34/1994. (VI. 24.) AB határozatban úgy foglalt állást, a közérdekű adatok megismeréséhez való jog értelmezése során, hogy: „… az információszabadságot korlátozó törvényeket is megszorítóan kell értelmezni, mert az információszabadság, a közhatalom gyakorlásának nyilvánossága, az állam és a végrehajtó hatalom tevékenységének átláthatósága, ellenőrizhetősége feltétele a bírálat jogának, a kritika szabadságának, a szabad véleménynyilvánításnak. Ez az alapjog tehát - az alkotmányos korlátok megítélésével összefüggésben - legalább annyi alkotmányos védelmet élvez, mint az „anyajog”, a véleménynyilvánítás szabadságjoga. A nyílt, áttetsző és ellenőrizhető közhatalmi tevékenység, általában az állami szervek és a végrehajtó hatalom nyilvánosság előtti működése a demokratizmus egyik alapköve, a jogállami államberendezkedés garanciája. A nyilvánosság próbája nélkül az állam polgáraitól „elidegenedett gépezetté”, működése kiszámíthatatlanná, előreláthatatlanná, kifejezetten veszélyessé válik, mert az állam működésének átláthatatlansága fokozott veszélyt jelent az alkotmányos szabadságjogokra.”

Az Alkotmánybíróság 60/1994. (XII. 24.) AB határozata szerint „…az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata, hogy a demokratikus államélet és közvélemény érdekében az állami tisztségviselők és más közszereplő politikusok alkotmányosan védett magánszférája másokénál szűkebb; különösen ki kell tenniük magukat mások kritikájának [legutóbb 36/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABK 1994. június, 277.]. Ehhez azonban személyes adataik ismeretére is szükség lehet, amennyiben azok funkciójukkal vagy közszereplésükkel összefüggenek. A közhatalmat gyakorlók vagy a politikai közszereplést vállalók esetében a személyeknek - különösen a választópolgároknak - a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő joga elsőbbséget élvez az előbbiek olyan személyes adatainak védelméhez képest, amelyek köztevékenységük és annak megítélése szempontjából jelentősek lehetnek. Az e körbe eső személyes adatok megismerhetőségére nem csupán az állami és a politikai közélet informált megvitatása érdekében van szükség, hanem az állami szervek helyes megítéléséhez és a működésükbe vetett bizalom megalapozásához is.”

Az Alkotmánybíróság e határozatára is tekintettel módosította az Országgyűlés 2005-ben az Avtv-t, és iktatta be a közfeladatot ellátó személyekkel kapcsolatosan a 19. § (4) bekezdéseként a következő szabályt:

„ha törvény másként nem rendelkezik, közérdekből nyilvános adat az (1) bekezdésben meghatározott szervek feladat- és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggő személyes adata, továbbá egyéb, közfeladatot ellátó személy e feladatkörével összefüggő személyes adata. Ezen adatok megismerésére e törvénynek a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”

Ennek megfelelően, közérdekből nyilvános adat, ha az Alkotmánybíróság eljárását egy közfeladatot ellátó személy, e minőségében eljárva kezdeményezi. (Az általunk kért dokumentumok közül tehát az ilyen személyek által benyújtott kifogások nem anonimizálhatók. )

Az Alkotmánybíróság maga mondja ki, többek között az 56/1991. (XI. 8.) AB határozatában, amikor az Alkotmány 2. § -a (1) bekezdésének rendelkezését - " A Magyar Köztársaság független demokratikus jogállam."- értelmezi, hogy

„… a jogállamiság egyik alapvető követelménye, hogy a közhatalommal rendelkező szervek a jog által meghatározott szervezeti keretek között, a jog által megállapított működési rendben, a jog által a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon szabályozott korlátok között fejtik ki a tevékenységüket.”

A 34/1994. (VI. 24.) AB határozatában e követelményt az Alkotmány 61. § (1) bekezdésében szereplő, a közérdekű adatok nyilvánossága és az azokhoz való hozzáférhetőség alkotmányos szabályával is összefüggésbe hozza:

„Az Alkotmány 61. § (1) bekezdése a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó jogot is alkotmányos alapjogként garantálja, amely a kommunikációs alapjogok jogegyütteséből
az informáltsághoz való jogot, az információk megszerzésének szabadságát és állami elismerését, továbbá biztosítását jelenti. Az információkhoz való hozzáférhetőség, az információk szabad áramlása különösen a közhatalom és az állam szervei tevékenységének átláthatósága körében alapvető jelentőségű. A közérdekű adatok nyilvánossága, megismerhetősége gyakran előkérdése és feltétele a szabad véleménynyilvánításhoz való jog gyakorolhatóságának és azzal más vonatkozásban is szorosan összefügg.”



A megjelölt kifogásoknak - szükség szerint anonimizált formában – történő kiadása, tartalmuk megismerésének lehetővé tétele a hivatkozott AB-határozatok által megfogalmazott céloknak is megfelel, nem esik sem az Avtv., sem egyéb törvények nyilvánosságot korlátozó szabályai alá, ezért kérjük, hogy az Avtv. 20. §-ában foglaltaknak megfelelően, az elektronikus formában is rendelkezésre álló dokumentumokat a joggal.jogert@gmail.com e-mail címre, a csak papíron rendelkezésre álló dokumentumokat pedig fénymásolatban a 2000 Szentendre, Fiastyúk u. 34. sz. címre postán megküldeni szíveskedjenek.
Amennyiben az Alkotmánybíróság a másolatkészítésért költségtérítést kíván felszámítani, ezt készek vagyunk megfizetni.

Budapest, 2007. október 7.

Tisztelettel

Dr. Lánczos Veronika
elnök


______________________________________________________


A beszkennelt válaszlevél (letölthető/megtekinthető .jpg formátumban)

______________________________________________________


A fentiek után a következő levelet küldtük az adatvédelmi biztosnak. Erre a levélre mindeddig (2009. december 16.) nem érkezett válasz.



Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos
Budapest
Nádor utca 22.
1051 Postafiók: 1387 Budapest, Pf.: 40


Tisztelt Péterfalvi Úr!


A Joggal a Jogállamiságért Közhasznú Egyesület nevében azzal a kéréssel fordultam az Alkotmánybírósághoz, hogy adja ki – mint közérdekű adatokat – a kérelemben megjelölt OVB-határozatokkal szemben benyújtott kifogásokat.

Mellékelt kérelmünket, amelyben részletesen indokoltuk, mire alapozzuk azt, hogy e kifogások közérdekű adatnak tekintendők, az Alkotmánybíróság, ugyancsak mellékelt válaszával elutasította, anélkül, hogy érdemi okfejtésbe bocsátkozott volna.

Kérem szíves állásfoglalását arról, hogy az Alkotmánybíróság jogszerűen járt-e el, amikor elutasította az adatigénylésünket.

Budapest, 2007. december 12.


Köszönettel és tisztelettel


Dr. Lánczos Veronika
elnök

Copyright © 2006 Galamus
Jogi nyilatkozat