NyitólapHétfő, December 11, 2017
Írások, tanulmányok
Klubrádió/Mihancsik

Magunkról
Alapszabály
Közzététel
Jogi nyilatkozat
Impresszum, kapcsolat
Bejelentkezés
Felhasználó

Jelszó


Elfelejtett jelszó.
Nyílt levél Sólyom Lászlónak
Tisztelt Elnök Úr!


Bizonyára emlékszik rá, hogy a 2001 elején, az Orbán-kormány idején lebonyolított népszámlás előtt nagy vitát váltott ki a vallási hovatartozás iránti „hivatalos” érdeklődés. Több kisegyház, számos szervezet és magánszemély fejezte ki aggodalmát miatta. Mint az egyik nyílt levélben 2001. január 26-án írták: „a történelmi tapasztalatok, valamint a jelenlegi egyházpolitikai tendenciák ismeretében a vallási kisebbségekben jogos aggodalom élhet vallási meggyőződésük megjelölésével kapcsolatban.” Ezért „úgy ítéljük meg, hogy a vallási megoszlásra vonatkozó adatgyűjtés valójában a világnézeti semlegesség alkotmányos elvét sértő, egyházi, illetve egyházpolitikai és politikai célok szolgálatában állhat.”

Bizonyára arra is emlékszik, hogy valamennyi aggályra az volt a hivatalos válasz, hogy az önkéntes adatszolgáltatással az állam tudomására jutott, a vallási hovatartozásra vonatkozó személyes adatokkal soha, senki, semmikor nem fog visszaélni. Nem beszélve a törvényes garanciáról: az 1999. évi CVIII. törvény. 3. paragrafusának 3. bekezdése szerint „A népszámlálás során gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók”.

Engedje meg ezek után, hogy emlékezetébe idézzük az alig néhány hónap múlva, 2001. november 16-án, szintén az Orbán-kormány idején kihirdetett LXXIV. törvény 153. szakaszának 2. bekezdését, amely így szólt: „Amennyiben az (1) bekezdés alapján az egyházakat megillető összeg együttesen nem éri el a nyilatkozattétel éve személyi jövedelemadójának 0,8 százalékát, legalább ennek mértékéig az egyházaknak ténylegesen átutalandó összeget a központi költségvetésből ki kell egészíteni. A kiegészítésből az egyházak a legutóbbi népszámlálás vallási hovatartozásra vonatkozó adataiból számított arányok szerint részesülnek. A felosztás arányainak meghatározásakor a vallási hovatartozás kérdésére választ adókat kell figyelembe venni.”

Emlékeztetni szeretnénk Önt arra is, hogy Erdő Péter, a Magyar Katolikus Egyház vezetője 2007. november 19-én, tehát több mint hat évvel az ominózus népszámlálás után, egy interjúban még mindig a népszámlálás adataival érvelt: „Van, aki azt mondja, hogy a katolikusokat csak akkor számítja katolikusnak, ha minden vasárnap járnak a misére… a hovatartozást talán bízzuk az illető személyre. Például volt egy olyan felmérés, nem is statisztika, hanem népszámlálás, ahol a lakosság abszolút többsége katolikusnak jelentette ki magát.”

Úgy véljük, Elnök Úr, ha Ön garantálni tudná, hogy a 2011-ben esedékes újabb népszámlálás érzékeny adataival nem fog visszaélni egy olyan kormány, amelyet esetleg ismét Orbán Viktor vezet, és a katolikus egyház sem tekinti a jövőben hitvallásnak a népszámlálás önkéntes adatszolgáltatását, akkor sem számíthatna arra, hogy a magyar állampolgárok bizalma röpke tíz év alatt helyreállt abban a magyar államban, amely népszámlálás-ügyben egyszer már csúnyán becsapta, és gátlástalanul visszaélt a hiszékenységével és a bizalmával. Reméljük, a veszéllyel Ön is tisztában van, és nem a politikai-egyházpolitikai célokra felhasználható személyes adatokra gondolt akkor, amikor az Országgyűlésnek azt írta: „az így kivehető folyamatok is alapul szolgálhatnak a társadalmi, gazdasági és politikai döntések előkészítéséhez”.

Bízunk benne, hogy Ön mindenekelőtt a magyar állampolgárok alapjogainak védelmét és a Magyar Köztársaság Alkotmányát tartja szem előtt. Ha így van, szeretnénk, ha felkérné a Magyar Országgyűlést, tekintsen el az Ön 2009. október 21-én kelt levelének következő passzusától: „Az állam, mint a népszámlálás megtervezője és lebonyolítója tehát nem az egyes emberek privát szférájában akarna vájkálni, és nem az egyházaknak, vallási közösségeknek, hívő embereknek nyújtana ezzel valamifajta szolgáltatást. Ezért fel sem merülhet – miként a törvényjavaslat bizottsági vitáján többször elhangzott –, hogy ennek a kérdésnek a népszámláláson való szerepeltetése ellentétben lenne az állam és az egyház elválasztásának követelményével.”

Felmerült, és felmerülhet.


Budapest, 2009. október 22.

A Joggal a Jogállamiságért Egyesület

Copyright © 2006 Galamus
Jogi nyilatkozat